Mézeskalács ütőfa
Agyagformákkal kialakított mézeskalácsot a rómaiak is készítettek, a középkorban a német lakosságú országokban terjedt el, kolostorokban készítették, a 13. századtól céhes iparrá vált. A formákat ügyes kezű mesterek faragták, bár a korai ütőfákat ötvösöknek tulajdonítják. Legjellegzetesebb a kerek alakú tányér, a lovast ábrázoló huszár, a pólyást utánzó baba, valamint a szív. A 17. századi formák …
Alkotó
- Ismeretlen (19. század első fele)
Tárgy
- Márton Gábor mézeskalácsos
- faragott
- vésett
- felirat: 1637. A hátlapján a mester száma: 93.
- fafaragás
- mézesbábos mesterség
- betlehemi jelenet
- Fafaragás
Az tárgy típusa
- Mézeskalács ütőfa
- történeti szakanyag
Közepes
- körtefa
Alkotó
- Ismeretlen (19. század első fele)
Tárgy
- Márton Gábor mézeskalácsos
- faragott
- vésett
- felirat: 1637. A hátlapján a mester száma: 93.
- fafaragás
- mézesbábos mesterség
- betlehemi jelenet
- Fafaragás
Az tárgy típusa
- Mézeskalács ütőfa
- történeti szakanyag
Közepes
- körtefa
Szolgáltató intézmény
Aggregátor
Az ebben a tárgyban szereplő adathordozó licence (hacsak másképp nincs meghatározva).
- http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0/
Létrehozás dátuma
- 1637
- 1637
Időbeli
- 1953
- 1953
Helyek
- Veszprém
- Veszprém
- Veszprém megye
- Magyarország
- Veszprém
- Magyarország
- Veszprém
- Veszprém vármegye
Azonosító
- oai-aggregated-bib6889716
- ldm-NEPR.53.24.93.
- ldm-NEPR.53.24.93.
Terjedelem
- Átm: 40 cm
Év
- 1953
- 1637
Szolgáltató ország
- Hungary
Gyűjtemény neve
Először jelent meg az Europeana
- 2024-12-19T11:27:42.469Z
Utolsó frissítés a szolgáltató intézménytől
- 2024-12-19T11:27:42.469Z