Héber kútforrások és adatok Magyarország történetéhez
Különlenyomat a »Történelmi tár« 1879—1881-iki évfolyamaiból
"Ez értekezés czélja t. i., a zsidóknak héber nyelven írt irodalmából mindazokat az adatokat összeállítani, melyek a magyarokra vagy Magyarországra vonatkoznak, azok kivételével, melyek csupán csak a magyarországi zsidók vallásos, vagy községi életével foglalkoznak, és a magyar zsidók történelmében inkább lesznek helyükön.
A héber irodalomnak, nem tekintve az ó-szövetség néhány könyvét, sajátképi …
Alkotó
- Dr. Kohn Sámuel
Kiadó
- Zilahy Sámuel bizományában
Tárgy
- Magyarország története
- Magyarországi zsidó közösségek
- Társadalom- és kultúrtörténet
- Hágár Magyarország
- Hágár országa
- judaizmus
- magyar zsidó történelem
- magyar zsidó irodalom
- héber irodalom
Az tárgy típusa
- szöveg
Dátum
- 1881-01-01
- 1881-01-01
Közepes
- papír
- Papír
Alkotó
- Dr. Kohn Sámuel
Kiadó
- Zilahy Sámuel bizományában
Tárgy
- Magyarország története
- Magyarországi zsidó közösségek
- Társadalom- és kultúrtörténet
- Hágár Magyarország
- Hágár országa
- judaizmus
- magyar zsidó történelem
- magyar zsidó irodalom
- héber irodalom
Az tárgy típusa
- szöveg
Dátum
- 1881-01-01
- 1881-01-01
Közepes
- papír
- Papír
Szolgáltató intézmény
Aggregátor
Az ebben a tárgyban szereplő adathordozó licence (hacsak másképp nincs meghatározva).
- http://creativecommons.org/publicdomain/mark/1.0/
Jogok
- Kutatási engedéllyel hozzáférhető
Időbeli
- középkor
Helyek
- Magyarország, Buda
Forrás
- Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Egyetemi Könyvtára
- Magyarország, Buda
Azonosító
- 0ccd4f97b9949851
- 661101
Terjedelem
- 168 oldal
Nyelv
- magyar
- angol
- eng
- hun
Szolgáltató ország
- Hungary
Gyűjtemény neve
Először jelent meg az Europeana
- 2024-05-28T07:50:08.374Z
Utolsó frissítés a szolgáltató intézménytől
- 2024-05-28T07:50:08.374Z
Tartalomjegyzék
- Bevezetés I. Jószippon (ál-Josephus) a magyarok származásáról 940 körül II. Chászdái ben Jiczchák ibn-Sáprút levele. 955 körül III. József, kozar bég válaszoló levele. 960 körül IV. »Táná di bé-Elijáhu« a magyarok pusztításairól. 974 körül V. Jehúdah há-Kóhen három döntvénye. 1070 előtt VI. Rabbi Selómoh Jiczcháki Magyarország földrajzi fekvéséről. 1090 körül VII. Száádjah Magyarország keresztény birodalom 1100—1130 körül VIII. Tudelai Binjámin (ben Jónah) magyar kereskedők Konstantinápolyban. 1166 körül IX. Eliézer ben Jiczchák a magyar zsidók állapotáról. 1190 körül X. Jiczchák ben Móseh a budai és esztergomi meleg forrásokról. 1250—1260 körül XI. Isserléin Izráel az ó- és uj-budai zsidó községekről. 1450—1470 XII. Tanuvallomás egy Vácz közelében meggyilkolt zsidó ügyében 1456—1480 körül XIII. Zákúth Abrahám krónikájának a magyarokra vonatkozó adatai. 1504 XIV. Selómoh ben Virga (Ibn-Verga) »Jehúdah ostora«. 1520 előtt XV. Kapszáli Élijáhú krónikája. 1523 XVI. A budai zsidó hitközség kérdése. 1526 körül XVII. Kismarton város fekvése és környéke. 1553 előtt XVIII. Gedáljáh ibn-Jáchjá krónikája. 1550—1587 körül XIX. József-há-Kóhen két történelmi munkájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1554—1575 XX. Tanúvallomások Budáról. 1586 XXL Szerkesz Jóéi, krakkói rabbinak bejelentik, hogy egy zsidót, ki fogságba esett lengyel nemesek fölkeresésére Gyula-Fehérvárról elutazott, útközben megöltek. 1591 XXII. Gans Dávid világtörténelmi krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1592 XXIII. Chájim Sábthái döntvénytárának Buda ostromlására vonatkozó adatai. 1607. után XXIV. Krochmal Menachem Mendel által felvett tanúvallomások egy Holics közelében meggyilkolt zsidó ügyében. 1648 XXV. Szimcha ben Gerson bá-Kóhen adatai magyar helységeknek neveiről. 1657 XXVI. Kóhen Efrájim, budai rabbi, »Efrájim kapuja « czimü döntvénytárának Magyarországra, különösen Budára vonatkozó adatai. 1667—1678 XXVII. Cantarini Kóhen Izsák Chájim elbeszélése a Budát védelmező zsidókról. A páduai zsidók »budai farsang«-ja. 1685 XXVIII. Czevi ben Jákob Askenázi: A budai zsidó hitközség sajátságos intézményei. 1686 XXIX. Schulhof Izsáknak, Salamon (Zalman) há-Lévi fiának, budai lakosnak gyászdala, és a rohamról szóló elbeszélései. 1686 XXX. Jehúdah, Efrájim há-Kóben leírásában atyja, a budai rabbi életrajza. 1687 XXXI. Tébhli Schiff Magyarországra vonatkozó adatai. 1692 XXXII. Eisenstadt Méir (ben Jiczchák), kismartoni rabbinak küldött, egy, a Dunába fuladt zsidó bolttestéről szóló tanúvallomás. 1734 XXXIII. Függelék: »Hagar« mint Magyarország elnevezése.