Történet
Ady Endre, Illyés Gyula és Márai Sándor élete és művei
Az irodalom nem csupán önkifejezési eszköz – képes átformálni a különböző terekről és helyekről bennünk kialakult képet. Az alábbiakban olyan magyar írókat mutatunk be, akik külföldön éltek és dolgoztak – műveikben tükröződik, miképpen tekintettek a városokra, amelyek második otthonukká váltak.
Azoknak az íróknak, akik valamilyen okból kívülállónak érzik magukat a hazai kulturális közegben, az ilyen jellegű „irodalmi kivándorlás” lehetőséget teremt a kísérletezésre és új dolgok felfedezésére.
Párizs – két különböző nézőpont
A 20. század eleji olvasók többségének csak az irodalmi ábrázolásokon keresztül volt alkalma megismerni kulturális jelentőségű külföldi nagyvárosokat. Olyan magyar írók, mint Ady Endre vagy Illyés Gyula például Párizsban szerezték legmeghatározóbb élményeiket. Ugyanaz a Párizs azonban nagyon eltérő benyomást tett a két költőre.
Böngéssz tovább: Galéria – Párizs, a művészet városa
Ady elmerült Párizs polgári éjszakáiban, élvezte a város nyújtotta örömöket, miközben egzisztenciális kérdéseken merengett. Egyik leghíresebb verse a festői Szent Mihály sugárútra kalauzolja az olvasót.
„Párisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem.”
– Ady Endre: Párisban járt az Ősz
Ady Párizs iránti szenvedélye a város kulturális pezsgéséből fakadt. Nagyváradot, ahol külföldről hazatérve dolgozott, „Pece-parti Párizsnak” nevezte.
Böngéssz tovább: Digitalizált gyűjtemények Ady Endréről
Ezzel szemben Illyés Gyula nagyobb hangsúlyt fektetett a társadalmi kérdésekre. Párizs – az ő szemében – inkább a francia társadalom nagyszabású változásainak színtere volt.
Ő ráadásul azért költözött Párizsba, mert politikai okokból kifolyólag erre kényszerült. A század elején illegális kommunista mozgalmakban vett részt, ami miatt később politikai üldözötté vált. Miután amnesztiát kapott, a párizsi társadalmi tapasztalatokkal és az itt megismert marxista gondolkozóktól szerzett politikai tanokkal tért vissza Magyarországra.
Böngéssz tovább: Digitalizált gyűjtemények Illyés Gyuláról
Ez a kettőjük közötti nézőpontbeli különbség megnyilvánul mind Párizs-ábrázolásukban, mind költői hangvételükben. Párizst egyszerre tekintették kozmopolita, kulturális viszonyítási pontnak és egy potenciális társadalmi átalakulás nyüzsgő színhelyének.
Berlin – a nyitott világ színtere
Márai Sándor Berlinben töltött évei alapján mutatja be az emigrációt és a német fővárosról alkotott – sajátos és sokszor elfogult – képét.
A földrajzi közelség, de ami még fontosabb, Magyarország német kultúrával való szoros kapcsolata (a Habsburg Birodalomhoz fűződő évszázados múltnak köszönhetően) miatt Németország kedvelt célpontja volt a látókörüket szélesíteni kívánó magyar művészeknek és íróknak. Beszélték a nyelvet, és legtöbb esetben ismerték a kultúrát is.
EXPLORE MORE: Galéria berlini látképekről
Márait kezdetben meghökkentették a kulturális különbségek, amikor az 1920-as években Berlinbe költözött. Nehezen alkalmazkodott a kozmopolita értékrendhez – eleinte zavarba ejtőnek találta például az itteni nemi szerepeket, amelyek oly nagymértékben különböztek a konzervatív kelet-európai berendezkedéstől.
„A nemek zavara elhatalmasodott a nyugtalan városban. Nőket ismertem meg, akik titokban porosz katonatisztek voltak, négy fal között monoklit viseltek, szivaroztak és odáig vitték az átváltozást, hogy éjjeliszekrényükön katonai szakkönyvek hevertek. És férfiakat, akik nappal gyárakat vezettek, s éjjel kígyóbűvölőnek öltöztek. Egyetlen permanens álarcosbál volt ez a berlini tél.”
– Márai Sándor: Egy polgár vallomásai
Bár ezek az írások erősítették a korabeli magyar konzervatívok bizalmatlanságát a kozmopolitizmus furcsa, hagyományostól eltérő szokásaival szemben, Márai végül azt hangoztatja olvasói előtt, hogy csak a fejlődés és a polgári értékek segítségével történhet előrelépés, és ez nem jár szükségszerűen a helyi szokások eltorzulásával.
„Mindig Nyugatra tarts. De ne feledd el soha, hogy Keletről jöttél”
– Márai Sándor
Márait német kollégája, Thomas Mann inspirálta, hiszen mindketten a humanizmust és a polgári értékeket képviselték egy történelmileg vészterhes időszakban.
Böngéssz tovább: Digitalizált gyűjtemények Márai Sándorról
A modern technológia segítségével ma már összetett képet kaphatunk ezekről a kulturális helyszínekről. A Petőfi Irodalmi Múzeum digitalizálja a határon túli magyar írókkal kapcsolatos kiállításokat és gyűjteményeket, a Europeana oldalán pedig gazdag digitális gyűjteményt találunk a migrációval és a kulturális élettel kapcsolatban.
Ez a blogbejegyzés a Europeana Common Culture projekt része, amely a közös európai kulturális örökség különböző aspektusait vizsgálja.